Elmaradás 1. avagy ágytakaró 2.

Kezdjük az elmaradásaim elején. :) 

Kisebbik lánykám ágytakarójával.

A patchwork legnehezebb része nekem nem a varrás, hanem a kis négyzetek elrendezgetése, harmonikus egységgé való formálása. Ilyenkor nem veszthetem el a fonalat, a dolog logikáját, mert akkor kezdhetem elölről. 

Összeállítás után persze mielőbb, legalább a sorokat össze kell varrni, mert ha el kell pakolgatni négyzetenként az anyagokat, az megint csak sok sok időt vesz el, még ha - a rendszeresen fényképezett elrendezéseknek hála - van is honnan rekonstruálni. 

Ugyanazokat az anyagokat használtam, mint a nővérénél, de hogy ne legyen teljesen egyforma, az egyszínű négyzetek más dekorálást kaptak. Jegyzem meg nem a legjobb elosztásban. Léna jó pár bogyótól megszabadította a takarót mire megértettem vele, hogy annak ott a helye...

De boldog volt, mikor megtudta, hogy az övé készül, és amikor készen lett. Fontos volt neki, hogy "nekem is van". Természetesen neki is járt hozzá új zászlócska is az ágya fölé.