Elmaradás 1. avagy ágytakaró 2.

Kezdjük az elmaradásaim elején. :) 

Kisebbik lánykám ágytakarójával.

A patchwork legnehezebb része nekem nem a varrás, hanem a kis négyzetek elrendezgetése, harmonikus egységgé való formálása. Ilyenkor nem veszthetem el a fonalat, a dolog logikáját, mert akkor kezdhetem elölről. 

Összeállítás után persze mielőbb, legalább a sorokat össze kell varrni, mert ha el kell pakolgatni négyzetenként az anyagokat, az megint csak sok sok időt vesz el, még ha - a rendszeresen fényképezett elrendezéseknek hála - van is honnan rekonstruálni. 

Ugyanazokat az anyagokat használtam, mint a nővérénél, de hogy ne legyen teljesen egyforma, az egyszínű négyzetek más dekorálást kaptak. Jegyzem meg nem a legjobb elosztásban. Léna jó pár bogyótól megszabadította a takarót mire megértettem vele, hogy annak ott a helye...

De boldog volt, mikor megtudta, hogy az övé készül, és amikor készen lett. Fontos volt neki, hogy "nekem is van". Természetesen neki is járt hozzá új zászlócska is az ágya fölé.

Az elveszett jelentkezik :)

Hú, nem is gondoltam, hogy van még aki benéz ide, és hogy még kommentek is... Köszönöm!!! :)

Az utóbbi időben nem túl sok olyat varrtam, ami érdeklődésre tarthat számot, de pár hete újra szorosabbra fűztem a baráti szálakat a varrógépemmel és van sok sok sok tervem a közeljövőre is.

Először is a gyerekszoba átalakítása kapcsán varrtam. A galéria ágyat kellett kicsit kicsinosítanom. Mutatom milyen lett:

Aztán szuper szülinapi ajándékot kaptam: rendelhettem anyagokat a tengeren túlról. Mondanom sem kell, nehéz volt a válogatás, de végül sikerült! Az anyagokhoz rengeteg terv is társul, amiből egyelőre egy valósult meg, a nagyobbik lánykám kapta meg az ágytakaróját. Ez volt életem első patchworkje, életem első steppelése... Kicsit (?) féltem tőle, de a végeredmény - bár nem tökéletes távolról sem - biztató. És azért jó gyerekeknek varrni, mert ők nem a hibákat keresik! ;)

Ezen kívül persze a Húsvétra is készültünk, csináltam fészket a tojásoknak és az ajándékoknak, bár a benne csücsülő nyulam-bulam ezt már nem várhatta meg, mert a kisebbikem beleszeretett és azóta alvócimbora lett belőle. :)

Az ötletet és a nyúl szabásmintáját INNEN szereztem be.