Angyalt az angyalkámnak. :)

Legnagyobb kicsikém ma névnapos. Idén nem volt semmi konkrét kérése névnapra, ami nem is csoda, hisz nemrégen volt a szülinapja, húsvét miegymás.

Aztán vasárnap este felcsillant a szeme, hogy megvan! Varrjak neki. Bármit, csak én varrjam.

Azt hittem valami csini szoknyát szeretne mondjuk, így ezzel álltam elő, de kiderült, hogy tévedtem. Elkérte az egyik "varróskönyvet" és rábökött egy helyes kis angyalra. Olyat kér.

Nem hittem, hogy ezt sikerül kedd reggelre összehoznom az itthon lévő anyagokból, a két kicsi mellett, titokban.

Ha magamnak vagy bárki másnak kellett volna, biztos nem sikerül... De a Tesók csodásan viselkedtek tegnap egész nap, így köztük ülve, mókolva, de tudtam dolgozni az angyalon. 

Ébredéskor már ez várta a névnapost:

A képek minőségéért én kérek elnézést, de muszáj volt ebben a borongós, fénytelen időben lefényképeznem még korán reggel, mert a táblácska csak ideiglenesen volt a kezében, a gazdája kérte, hogy szedjük szét a kezét "rendesre" és szerettem volna eredeti állapotában is megörökíteni. Majd ha egyszer kisüt végre a nap, készítek róla egészalakos portrét is. ;) :D

Már csak azt nem értem, hogy akik minden nap ennyit varrnak pici baba mellett, azok hogy csinálják??? Mert egy napot oké, hogy elviselnek a kicsik, de sok ilyentől megzakkannának... Meg én is. Vagyok ők nem alsznak? Hmm... Még mindig szeretnék egy időnyerőgépet... ;) :)