Régóta tudom, hogy őszre el fogom készíteni EZT a nyakmelegítőt magamnak. Aztán mikor eldöntöttük, hogy a nyaralás nálunk idén hűsölés lesz Ausztria hegyei közt, tudtam, hogy előre fogom hozni az elkészítését, de csak a Legkisebbünk szülinapja után volt tervben.
Végül tegnap a gyerekekkel elkirándultunk a fonalboltba (ők még nagyon élvezik a BKV-t és a felújítási munkálatok is érdekesek... ;) ) és megvettük azt is, amiért mentünk, de hazajött velünk egy különleges gombóc bambusz fonal is. Legutóbbi ittjártamkor a testvére szintén potyautasként jött haza velem, és annyira megszerettem, hogy szerettem volna belőle még ezt-azt készíteni, de a neten nem lehet rendelni egy jó ideje. Most megtudtam, hogy sajnos annyira más lett a legutóbbi festés eredménye, hogy nem tudják ugyanazon a néven árulni, de volt egyetlen egy utolsó gombóc a régi színből. Otthagyhattam?! Ugye, hogy nem?
Hazajöttünk és eszembe jutott a sál. Gondoltam a pihepuha bambusz fonalam pont jó lesz hozzá. Már menet közben sejtettem, hogy a rutintalanság hibájába estem, de reméltem, hogy hátha valami jó lesz a vége. Éjfélkor még böködtem és mikor letettem, Férj még biztatott, hogy jó lesz ez és a puhasága miatt még nagyon reménykedtem.
Aztán reggel, mikor megláttam újra, tudtam, hogy nem lesz a szívem csücske. A színei szépek, de ez a minta túl sok neki. Nem mutat a kagylóminta semmit. :( Felpróbáltam. Ekkor végleg eldőlt, hogy nem rá vágytam. Nyakláncnak lehet, hogy jó lenne, de sálnak?! Sajnos nem. És annyira nem tart, annyira megrogyik, hogy nem is mutat jól. Itt még egy kihúzogatott állapotban van, sajnos két perc után teljesen lehajlik a felső rész is.
Ez az a tipikus hiba, amit csak hozzám hasonló kezdők követnek el. Utólag már könnyen vagyok okos persze. :)
Ez a minta, ez a fazon egyszínű, erősebb, mondjuk gyapjú fonalért kiállt. Nem vagyok az a típus aki könnyen feladja! Túrtam a maradékok közt és láss csodát találtam 3/4 gombóc Barka Libikóka fonalat. A lányok átmeneti sapkájából maradt. Reméltem, hogy elég lesz, de volt B terv is.
Valami csoda folytán ma semmi dolgunk nem volt és a gyerekeim tündérek módjára játszottak együtt magukban egész délelőtt, majd délben kivételesen mindhárman aludtak, így még ma lett egy olyan nyakmelegítőm is, amilyenre vágytam. Kellő tartása van és szépen kiadja a mintát is.
Ott jobb szélen az a hatalmas gombóc nem más, mint A maradék... ;) |
Direkt nem akartam annyira vastag fonalból, mint az eredeti leírásnál, és annyira magasat, nagyon lerogyót sem szerettem volna, így ideális megoldásnak tűnt a vékonyabb fonal, értelem szerűen vékonyabb horgolótű és a megnövelt alapkör. Csak arra kellett figyelni, hogy a hét valamely többszöröse legyen a kezdő láncszemek száma és utána ment minden szépen a maga útján.
Kihúzva és némi idő után megrogyva |
Ez pont olyan lett, mint szerettem volna. Éles bevetés nem is olyan sokára... :))
Már csak az a kérdés, hogy a bambusz fonalam mennyire szeret lefejtődni. Remélem használható marad legalább kisebb projektekhez különben sírni fogok! Bár most, hogy nézegetem azt a fenti képet... hmmm
És hogy miért is indultunk a fonalboltba! Ezekért:
Az eddigi legnagyobb horgolós projektem indul majd velük hamarosan, ráadásul nem is saját részre, így aztán újra van min izgulnom. :))
És nem felejtettem el a szülinapi projektet sem, amit említettem az előző bejegyzésben, már el van dugva az elkészült ajándék, a család szerint nagyon klassz lett, remélem a szülinaposunk is örül majd neki. Ígérem megmutatom majd ha birtokba vette a kis tulajdonos! Addig még egy pólót azért össze kell dobnom egy nagy nagy kettessel! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése