Hatalmas kő esett le a szívemről. Elkészült végre a babatakaró. Gondolom az, hogy a sokat mutogatott csíkos képződmény nem más, mint egy takaró, azért nem egy nagy meglepetés! :) Nagyon nagyon szerettem csinálni, de a félelem, hogy kifutok az időből, a végén már nagyon kezdett idegesíteni.
Őrült sokáig készült, ami még úgy is meglepett, hogy volt benne két kisebb-nagyobb nyaralás, ahová vittem ugyan magammal, de a horgolás intenzitása azért nem volt olyan, mint itthon.
Lényeg a lényeg, hogy mára elkészült. Még mielőtt pici tulajdonosa világra jött volna. Bár... Az anyukája reggel óta nem válaszol az sms-emre, ami egy utolsó hetet taposó kismamánál már gyanús ;-)
A takaró a leendő babaszoba színeiben pompázik, tehát a színválasztás nem az én érdemem, hogy őszinte legyek, kicsit féltem is a pirostól, de végül nagyon a szívemhez nőtt ez a kombináció. :))
És a bagoly motívum sem a nálunk tomboló mánia eredménye, hanem szintén a babaszoba miatt lett így díszítve. :)
A takaró nem pici, konkrétan közel 70cm széles és 1m hosszú. A négyévesem ki is próbálta és kényelmesen aláfért. Oké, ő egy pici négyéves, de azért mégiscsak négy éves... :))
A rózsaszín és a fehér fonalak nagyon ki lettek számolva. A fehérből egy (!!!) méter maradt, a rózsaszínből pedig ennyi:
Remélem pici H. baba majd úgy fogja szeretni, mint az én kétéves fiam a saját kis kötött takaróját (ami ugyan kézi, de még nem saját), amivel épp most is takarózik. :)
Én pedig igyekszem meggyőzni a lányaimat, hogy nem, nekik most nem fogok nekiállni ugyanilyet csinálni nagyban.... ;)
Nagyon szép lett! Elismerésem, hogy időre elkészültél. :)
VálaszTörlés