Angyalt az angyalkámnak. :)

Legnagyobb kicsikém ma névnapos. Idén nem volt semmi konkrét kérése névnapra, ami nem is csoda, hisz nemrégen volt a szülinapja, húsvét miegymás.

Aztán vasárnap este felcsillant a szeme, hogy megvan! Varrjak neki. Bármit, csak én varrjam.

Azt hittem valami csini szoknyát szeretne mondjuk, így ezzel álltam elő, de kiderült, hogy tévedtem. Elkérte az egyik "varróskönyvet" és rábökött egy helyes kis angyalra. Olyat kér.

Nem hittem, hogy ezt sikerül kedd reggelre összehoznom az itthon lévő anyagokból, a két kicsi mellett, titokban.

Ha magamnak vagy bárki másnak kellett volna, biztos nem sikerül... De a Tesók csodásan viselkedtek tegnap egész nap, így köztük ülve, mókolva, de tudtam dolgozni az angyalon. 

Ébredéskor már ez várta a névnapost:

A képek minőségéért én kérek elnézést, de muszáj volt ebben a borongós, fénytelen időben lefényképeznem még korán reggel, mert a táblácska csak ideiglenesen volt a kezében, a gazdája kérte, hogy szedjük szét a kezét "rendesre" és szerettem volna eredeti állapotában is megörökíteni. Majd ha egyszer kisüt végre a nap, készítek róla egészalakos portrét is. ;) :D

Már csak azt nem értem, hogy akik minden nap ennyit varrnak pici baba mellett, azok hogy csinálják??? Mert egy napot oké, hogy elviselnek a kicsik, de sok ilyentől megzakkannának... Meg én is. Vagyok ők nem alsznak? Hmm... Még mindig szeretnék egy időnyerőgépet... ;) :)

Nekem is van már

Napra pont egy év telt el, mióta anyukám ékszertartó angyalkája elkészült. Ezt persze csak most vettem észre, mikor megkerestem a blogban. :) Pedig jól hangzana, hogy ezen apropóból készült el végre az enyém. Más okom úgy sincs rá. :) Talán az, hogy a még mindig ékszer mániás lánykám már kellően nagy ahhoz, hogy ne szedjen le róla folyton mindent. :)

A teste igazi Tildás anyagból van, ezeket a kincseket szeretem olyan dolgokra használni, amik mindig szem előtt vannak, ez pedig az éjjeliszekrényemre költözött, így reggel elsők közt fogom megpillantani minden nap. :) A levendulás kollekció része a textil, ami szintén nem véletlen. Mint már említettem, évek óta tartó, gyógyíthatatlan levendula-mániában szenvedek, az ágyunk felett is levendulás képek lógnak, így igazán illik a szobába a kis angyallány. 

Tegnap este kezdtem el varrni, 99%-ban lett azonban csak készen, mert én dinka úgy fest kijöttem a gyakorlatból, így mikor varrtam volna fel a szárnyakat, akkor vettem észre, hogy két balos van. Nem akarhattam kétbalszárnyas angyalra bízni a kedvenc ékszereimet, így reggel elkészült a hiányzó jobbos és befejezhettem az állványt.

A test anyagához is mást választottam most. Anyuénak jobban tetszik a színe, ez kicsit sötét, de az az anyag fénylik, nem kellemes tapintású, nem vagyok kibékülve vele. Mindig a test anyagával vagyok bajban... :( Féltem, hogy milyen lesz az összhatás, de nekem tetszik így is.

Ékszertartó angyalka

Mióta megláttam az új Tilda könyvet tudom, hogy egy ilyen csinos kis ékszertartó hölgy nem maradhat ki a repertoáromból. De nekem igazán felesleges lenne (azért lehet, hogy majd készítek egyet... ;) ), mert egyrészt nem igen használok ilyen láncokat, mindig az arany lánc lóg a nyakamban, másrészt ha én ezt kiteszem az éjjeliszekrényemre, akkor a bizsu és nyaklánc mániás lányom fél percre se hagyja nyugton az tuti. :D

Tudtam viszont valakit, akinek kismillió gyöngye van és szerintem tetszene neki az angyal stílusa, ez pedig anyukám. Jó rég volt a névnapja, de sok-sok minden miatt úgy jött ki, hogy ma köszöntjük meg és ezt neki varrtam. Kap hozzá egy láncot is, hogy minél előbb leesen neki, hogy mi is ez. Remélem nem tévedek és tetszeni fog neki! :)

Nem nagyon szoktam ajándékba varrni, mert azért még vannak szépséghibái a varrományaimnak olykor elég rendesen, de anyukám mégis csak az anyukám, és hiába tud varrni, csak nem háborodik fel némi bibin (mert van sajna ezen is! :( Bár mini, nem árulom el, hogy mi az, hátha nem veszi észre... ;) )

Ajtódíszek

Múlt héten készítettem el ezt a két új képecskét, amik a hóember ill. a pingvin helyére kerültek. Időszerű volt, bár sajnos az időjárás nem ösztönzött nagyon a cserére... A blogba pedig a technika ördöge nem engedte, hogy feltegyem.

A nyuszi végtelenül egyszerű, de mivel idényjellegű, ezt nem is nagyon bántam, őt ugyanis hamarosan lehet cserélni. Már tudom is, hogy mire. :D De az angyalunk egész nyáron aktuális lesz, így ő állandósul egy ideig.

A félben maradt angyallal viszont nem haladok, nem kaptam anyagot a pulóveréhez, így szegény még mindig meztelenül várja a sorsát.

Most a héten papírból készítek ablakdíszeket, így a varrás áll, de hétvégére tervezek egy nyulat, csak kisebb vendég jövés-menés lesz, nem tudom lesz e elég időm rá.
Ugyanis sajnos nemhaladásomnak kicsi lányom is az oka, mert amit hónapokon át jól tűrt: történetesen, hogy varrjak, amíg alszik, az most nem megy. Sírva ébred fel az első 2cm megvarrásától is. :( Ha meg ébren van... Gondolom nem kell ecsetelnem, hogy egy kétéves mellett miért nem lehet szabni és varrni. :) Így csak a hétvégék maradnak, mikor Apuja leköti mellettem.

Angyalszárny a Kisördögömnek

Elkészült a kosztüm ahhoz, hogy a kisördög lánykám angyalbőrbe bújhasson. :)
Rettentően tetszik neki. Le sem venné egész nap és a tükör előtt mondogatta, hogy "Szócca angya" (Szonja angyal). :)

Egyelőre azonban a szárny a székén pihen, míg el nem jön az ő napja...

Hóangyalfüzér

Azt hiszem megtaláltam a módszert, hogyan lehet Szonja mellett dolgozni. :) Amíg alszik, kiszabok és megvarrok mindent, amit szeretnék, de semmi kifordítás, semmi körülvágás, tömés... Ugyanis ezeket lehet csinálni mellette is. Csak varrni nem enged, pontosabban egyhelyben ülni, de amíg rajzol/hintázik/olvasgat... mellette ülve szinte bármit tudok csinálni.
Így volt ez tegnap is, mikor a téli ajtódíszét készítettem. Sokszor odajött érdeklődni, el is vitt ezt-azt, de mindig csak azt, amit megengedtem. :)
A koszorúhoz az ágakat együtt gyűjtöttük a délutáni sétánk során, majd a felakasztásához szükséges madzag eltakarására a bogyós ágacskákat ma reggel, kutyasétakor.
Kezd szépen lassan beköltözni a téli és egyben Karácsonyi hangulat az otthonunkba. :)
Ezek a hóangyalok igazán egyszerűen elkészíthetőek, egy délután alatt meglett mind a három.

Vendégváró angyal

Legújabb öltögetéseim eredménye ez a Tilda angyal.
Nem volt egyszerű!
Eleve volt vele sok-sok munkaóra szabás/varrás/tömés/összeöltés... De... Mikor péntek éjjel azt hittem készen leszek pillanatokon belül... az utolsó lépést, a szemek felfestését... elrontottam. Vagyis lehet, hogy nem teljesen én voltam a hibás. Azóta teszteltem az anyagot és bizony megszívja a festéket. Hiba volt nem először tesztelni és utána festeni. Drága tanulópénz volt! Tegnap úgy döntöttem, szétszedem a másfél óra alatt feltűzött haját és megfordítom az egész babát. Nem volt kis meló éjfélig mókoltam vele, de megérte. Most már szép, pici, hozzá illő szemei vannak. :)

A végleges helye az előszobában van (bal felső kép). Ő a mi kis vendégváró angyalunk. :)