Maradékokból készültek

Nem sok dolog készült sajnos mostanában, valahogy most nagyon kellene valami időnyerő ha haladni szeretnék a fejemben lévő tervekkel. Igazából, mint oly sokszor, most sem magára a megvalósításra nincs időm, hanem az alapanyagok beszerzésére.

Sokszor rendelek netről, de vannak dolgok, amiket nem szeretek. Például ismeretlen fonalakat, anyagokat, a rövidárut stb. Ha már egyszer megfogdostam, elraktároztam a színeket, akkor persze már igen, de új fonalakat nem szeretek látatlanban venni. Az anyagoknál is értek már csalódások a fotó és a valóság sajnos nem mindig egyforma. Ha egyszer megnéztem, akkor már simán rendelgetek belőle, de most épp nem ilyeneket kellene beszereznem.

Így aztán most csak abból dolgoztam, ami kéznél volt.

Először is feladtam a várakozást a szürke Zpagetti fonalra és befejeztem Férj szőnyegét azzal, ami még volt. Kékkel és fehérrel. Tekintve, hogy a két szőnyeget a szoba adottságai miatt lehetetlenség egyszerre látni, nem is feltűnő az eltérés. ;)

Ami pedig ezután megmaradt, abból lett a pici gardróbunkba egy pici szőnyeg a mosógép elé és két tároló a mosószereknek és a kutyák apróságainak. Hogy mennyire pici a gardrób, azt jól mutatja, hogy nem tudtam egy képre fényképezni ezeket... Nem tudtam elég távol állni tőlük. :D :))

Ezen kívül a tavaly készült kasmír sálból is volt még maradék fonalam, ami az utolsó esély volt, hogy kicsi fiam idén sálat hordjon. Mindent tépett le magáról mikor október elején olyan cudar hideg volt, hogy előszedtem a sálakat és sapkákat. Volt amelyik szúrta, volt amelyik szimplán idegesítette, hogy lóg, de egyet sem tűrt meg magán. Kitaláltam hát, hogy kap egy körsálat. De milyet? Beugrott a Möbis stóla. Már mikor először láttam, akkor tudtam, hogy mint matektanár nehogy már ne csináljak ilyet... A főiskolán teljesen elvarázsolt ez a végtelenül egyszerű ám mégis nagyon nagyon különleges felület, ezen felhasználása pedig tényleg lázba hozott. Tudtam, hogy ez vagy semmi... Jelentem: ez!

A csavarás miatt nem ér elöl az álláig, ami fontos kritérium, hátul viszont remekül melegít. Nem lóg, nem szúr, semmi kifogás nincs ellene!!!! Micsoda megkönnyebbülés... :))

Horgoláson kívül még a lakás csinosítgatása volt porondon az elmúlt hetekben, de ennek semmi köze a böködéshez. Csak a nyomtatáshoz, a ragasztáshoz, a kalapáláshoz, a pakoláshoz, a húzáshoz-vonáshoz. Az egyetlen kivétel talán Szonjám falitáblája. Varrást ugyan ez sem igényel, de legalább anyagokat igen. :) Az íróasztala mellett már nem fért el egy rendes kitűzőtábla, nem akartuk odazsúfolni, de szeretett volna valamit az órarendnek, a zsúr meghívóknak ennek-annak és ezt megértem. Pinterestes ötlet villant be egyszer csak és azonnal meg is valósítottuk. IKEA-s parafa lábasalátéteket bevontunk a kedvenc textileivel és ezeket ragasztottuk fel a falra. Nagyon bevált és szebb is, mint a sima parafatábla. Nem?!

Simply Crochet

Márciusban volt Angliában az Anyák napja. Hogy ez miért fontos? Mert ennek alkalmából jó pár brit kötős-horgolós magazin elektronikus változata ingyen volt elérhető. Négy vagy öt lapszám.

Kettő volt, ami igazán megfogott, ezek közül az egyik, a Simply Crochet annyira, hogy azt egy rövid időre elő is fizette nekem férjecske, hogy jobban megismerjem. :) Ebből készült egy fürdőszobai apróság. 

Régen szenvedek a fültisztítók tárolásával, mégsem jutott eszembe eddig, hogy akár horgolhatnék is nekik tárolót... Az eredeti leíráson annyit változtattam, hogy egy körrel megnöveltem az alapot és a magasságot is. Praktikus lett! 

Azóta több apróság is készült már a magazinból, most éppen a legújabb példányban lévő kerek szőnyeggel és a Zpagetti fonalakkal szemezek. Nem tudom lesz e bátorságom belevágni.

Apróság

Mikor megláttam ezt a képet a Pinteresten, rögtön tudtam mi lesz a vége! A linken ugyan sok sok érdekességet találtam, de épp ennek a leírását nem, de nem is nagyon kerestem, nekem csak az számított, hogy rájöttem, hogy mire fogom használni a lányok kötött sapkájából megmaradt kevéske Barka-Kapucni fonalamat, amit mint a kincset őrizgetek. Pedig tényleg nagyon kevés! :)

Épp volt egy üres konzervdobozom, így már hozzá is fogtam burkolatot csinálni rá.

A mintából csak  annyi volt követendő nekem, hogy felül kagyló mintával záruljon és csíkos legyen. :)

Ez lett belőle:

Nem látszik, de belül az éles részt körberagasztottam dekortapasszal, hogy ne sérüljön senki és semmi. És még szép is lett tőle! :) Kár, hogy ebből több maradékom nincs, elkélne még pár ilyen tartó az asztalomra!