A nyuszi, ami több, mint egy nyuszi

Eddigi legnagyobb horgolós büszkeségem egy szürke nyúl. Sok szempontból. Nem véletlen került pont ő a blog új fejlécébe. :)

Nyúl-tok

Először is azért, mert teljes egészében az én fejemből pattant ki. Rajzolgattam, rajzolgattam, és egyszer csak beugrott minden pici részlete.

És hogy mit rajzolgattam: kedvenc Férjem :) a névnapomra meglepett egy új telefonnal. Ami ha csak kicsivel is, de magasabb, mint a régi. Épp annyival, hogy a régi tokok ne legyenek tökéletesek rá... Új tok kellett. Ezt tervezgettem.

Másodszor  pedig azért, mert meg tudtam csinálni. Mert a terv az oké, de ez egy kezdőnél még nem jelenti azt, hogy a rajz életre is tud kelni. 

Maga a tok nem nagy bonyodalom. Még a farkinca sem. De a fülek, lábak okoztak némi fejtörést. Kerestem sok sok ingyenes nyuszi amigurumi leírást és végül a sokból összeállt ez az egy. 

Gombként funkcionáló farkinca :))

Harmadrészt pedig a türelmemet is próbára tett a nyúl. Nem volt elég szürke fonalam már a hörcsög projectek után, így be kellett szereznem és addig várni tűkön ülve a félkész nyuszival. A tokból egyetlen egy sor hiányzott mindössze! Kibírtam, hogy legyen ugyanolyan fonalam (Drops-Muskat). És ha már nyúl.... és ha már akciós volt a Barka-Vattacukor fonala, gondoltam egy nagyot beszereztem abból is egy gombóc szürkét. Nem tudom mennyire látni a képeken, de a lábak, a fül és a farkinca is kapott a pamut fonal mellé egy szál mohairt, amitől igazi szőrös kicsi nyulam lett. Élőben nagyon látványos és különleges, remélem így is látszik. Talán itt a legjobban:

Szöszmötök 

Nyuszikám nagy kedvencem lett. Imádom!! :)

A horgolás

Nem szoktam újévi fogadalmakat tenni, idén mégis több dolog is került a listámra. Az egyik volt a horgolás megtanulása.

A decemberi fonalbolt látogatásomkor vettem direkt ehhez két gombolyag pamut fonalat. Néztem, néztem őket, de valahogy végül csak a kötőtűvel böködtem először, nem a horgolótűvel. És bár megfogadtam, hogy baglyot többet nem, ki akartam próbálni, hogy a színek cserélgetése a mintáknál vajon hogy működik. Így lett rózsaszín alapon zöld baglyos mobiltokom is. Ez a technika még túl bonyolultnak bizonyult nekem, ilyen piciben oké, de nagyon nehezen szabályozom a szálak hosszát. Hol túlszorítom, hol olyan laza volt, hogy majd' leesett a bagoly a háttérről. Sok visszafejtés volt benne, így ez még hosszas gyakorlásra szorul.

A színkombínáció viszont magával ragadott. Léna a később neki horgolt ilyen színű baglyot el is nevezte Marcipánnak. Szerintem találó!

Mert végül csak elkezdtem ám horgolni! 

Január első felében, egy szombati napon fogtam először horgolótűt. Küzdöttem, küzdöttem, de a nap végére úgy döntöttem, hogy ez nem az én műfajom, feladom.

Másnap csak nem hagyott nyugodni a dolog. Újabb videókat kerestem és nekikezdtem újra. Délre aztán ráéreztem a horgolásra. Pálcák, szaporítás, fogyasztás, már nem volt akadály. :) Délután nyeltem egy nagyot és megpróbáltam egy labdát készíteni.

Meglehetősen laza lett, a fogyasztás kissé lyukacsos, de első horgolmánynak nem is olyan rossz. :) Gyerekeknek pedig öröm dolgozni, ők nem fogják a technikát kritizálni! Gömbölyű? Igen. Szép színű? Igen. Lehet dobálni? Igen. Ennyi a lényeg. :)

Ki sem fogja találni senki, hogy mi volt a következő kérés. Nyert. Bagoly. Léninek. Szonja pedig nem aprózta el: "ugyanolyan hörcsögöt szeretnék, mint a kicsi Mogyoróm, hogy aludhassak végre a hörimmel". ööööööö :)

A bagolynál nem kellett sokat keresgélnem, a Hekkagurumik rég a kedvenceim és tudtam, hogy ott van leírás bagolyhoz. Nekifogtam hát.

Nagyon figyeltem, hogy szorosabbra próbáljam horgolni, mint a labdát és mikor elkészült Marcipán, azt gondoltam sikerült is. Léninek sem volt kifogása. Az ágyában lakik, oviba jár vele, szóval igazi kisbarát lett. :)

A rózsaszín-zöld hármassal tehát elkezdődött a legújabb mániám, a horgolás.

Több lehetőséget érzek ebben, mint a kötésben és nem csak az amigurumik miatt.  Kötni is fogok, de azt hiszem az megmarad őszre és télre. Vagy már megint tévedek. :)

Jé, tudok kötni...

Körülbelül így kezdődött minden. :) Na jó, nem! :)

Még valamikor általános iskolában kezdődött. Ahogy az lenni szokott, a Nagymamám keze is benne van a dologban. De kötni anyu is tud! Szóval volt honnan megtanulni az alapokat. 

Tudtam simát és fordítottat kötni. Ment a patent és a rizskötés, és túl voltam 1-2 sálon is. Igen ám, de a kötés nálam úgy kezdődött, hogy "Anyu/Nagyi! Egy ilyen és ilyen széles sálat szeretnék. Elkezdenéd?"

Mert az elkezdést egyszerűen képtelen voltam megtanulni. Nem ment. És az első pár sor sem. No és befejezni se tudtam...

Nem is foglalkoztatott a dolog az elmúlt kb. 15 évben. De mostanában mindenki köt körülöttem. Egyikükkel beszélgetve meséltem neki a hiányosságomról. Mire ő csak azt kérdezte, hogy "miért nem nézel még pár videót a neten, annyi mód van, hátha valamelyik bejön." 

ÉS akkor a fejemhez csaptam. Hogy ez miért nem jutott eszembe?! Ez volt tavaly novemberben.

Nagyjából másnap vettem a rövidáruboltban egy kötőtűt, elővettem a pompom készítésre itthon tartott fonalat és uccu neki. Így esett, hogy kilógok a felmenőim közül. Más módszerrel kezdek kötni. :)

Egy kis gyakorlás után már rendeltem is az első fonalcsomagomat.

Szonja pompomos egyszerű, de gyönyörű színátmenetes (1 gombóc Drops - Big Delight Rózsakertből készült) és átlátszó gyöngyökkel díszített sálja volt az első mű. Ma már túl meleg, de Imádja a nagylány. Végre úgy lehet megkötni, ahogy én szoktam, hisz elég hosszú ehhez és a gyöngyöktől olyan, mintha mindig havas lenne. :)

Léna hóemberest kért. És kapott. Sajnos a képeken sosem jön vissza a színe igazán, de nagyon vagány, a csajomhoz nagyon illó fonalat választott (Khaki/Lime/Lila Drops-Eskimo).

A legkisebb is kapott meleg sálat, de nála a szettet kibővítettem egy pici lábszárvédővel, mert a csizmája nem elég magas szárú, a nacik pedig mindig felcsúsztak a babakocsiban. Nagyon nagyon jó hasznát vettük egész télen! Ezen tanultam meg körbe kötni. A magic loop technikáról ugyan most hallottam először, de anyuék is így kötöttek körbe, így csak a neve volt ismeretlen a dolognak. Azt hittem, hogy ez valami őrült bonyolult dolog. Tévedtem! ;) (Zéti szettje Kék-türkiz Eskimóból készült)

Ezeken kívül még két gombóc fonal érkezett, az Eskimo barna-rózsaszín átmenetese. Magamnak. Néha ilyen is kell. :) Régóta vágytam egy kabáton belülre való, de meleg nyakmelegítőre. Itt volt az alkalom, hogy elkészüljön. De gondoltam a sima kötés, az egyes patent és a rizskötés után jöhetne valami extra. Essünk neki a csavarásnak. Ezt még a körkötésnél is bonyolultabbnak képzeltem. :) No nem mondom, hogy csukott szemmel is megy, de azért ez sem igényel több éves előképzettséget. Szerencsére!

Így lett csavart mintás szép, meleg sálam. :) 

De ha már csavarás és van egy bagolymániás lányom, csak megkellene próbálkozni a bagoly-mintával, azt mondják az sem más, mint néhány jól elhelyezett csavarás. A maradék fonalból kipróbáltam. És tádám! Ment. Annyira, hogy lefejteni sem volt szívem, tovább kötöttem mobiltoknak. :) (a kép se nem színhelyes, se nem éles, de ő az első bagoly mintám, így helyet kellett adnom neki. )

No innentől nem volt megállás. Kellett mindenkinek minden. A lányoknak lábmelegítő, ami teljesen logikus és hasznos, hisz néptánc próba után sokszor csak bezsuppolom őket a kocsiba a hosszú szoknyában, itthon meg ki és ilyenkor elkélni valami a lábukra. Nagyon sokat hordták mindketten. De kell nyakmelegítő is, hogy ne lógjon a latyakba a hosszú sál, ha olyan az idő. Persze mind baglyos kiadásban! Decemberben elmentem hát fonalért és Karácsonyra mindenki ki volt stafírozva! Sőt! Gondoltam egy nagyot és sapkára is elegendő fonalat vettem. Ha már lúd, legyen kövér... A szett pedig így teljes. Elmondhatom hát, hogy már sapkát is tudok kötni. Csak jó leírás és némi kitartás kellett! :)

Zétény nem egy könnyen fotózható gyerek, és a másfél évesek még csak nem is nagyon zsarolhatók, így róla ennél jobb kép nincs, de az övén a barna részen körben nyolc bagoly van. Szerencse, hogy ez volt az utolsó a sorozatban, mert a végére azért kijelentettem, hogy nem akarok több baglyot kötni... :) (Leírás: baglyos sapi a lányoké is ezalapján készült, csak a fonal vastagsága miatt jelentősen leegyszerűsítve.) 

A lányok szettje barka-kapucni fonalból készült

Karácsonyra kaptam egy gyönyörű fa körkötőtű készletet a kedves Férjemtől - aki szerint ugyan olyan, mintha nagymama lennék a két csattogó tűvel, de azért lelkesen támogat ebben is! - így az ő sálja (amiről most jutott eszembe, hogy egyetlen kép sem készült soha), már ezzel készült. No azzal elvoltam egy darabig... Vékony, sötét fonal, számolgatás, pedig teljesen egyszerű négyzetmintás kasmír sál lett belőle, mégis végeláthatatlanul sokáig készült.

A kötés sikerén felbuzdulva az újévi fogadalmak listájára felkerült egy régi nagy vágyam, hogy a semmiből megtanulok horgolni is. Horgolótű talán még sosem volt korábban a kezembe, így ez azért nagyobb kihívásnak tűnt.

Folyt. köv.

Update:
A mai napsütéses tavaszi sétánkra vittem fényképezőgépet, így lett jobb képem a legkisebb baglyos sapijáról is. Íme:

Barka-5 órai tea fonalból készült