Néha úgy tűnik, hogy itt van, néha csak úgy, hogy közeledik, de kétségtelen, hogy előbb-utóbb tavasz lesz, ezért aztán idejét éreztem, hogy lecseréljem a barnás, kötöttes mobiltartó, kulcstartó szettemet.
Lénámnak volt egy kiskabátja, amit annyira szerettem, hogy sosem volt szívem elajándékozni sem, nem hogy eladni.
A bal oldali, két évvel ezelőtti képen még pici Léna hordja... :) (ezt a montázst találtam csak hirtelen a picasan)
Persze az anyagáért voltam odáig, így gondoltam majd valamire jó lesz.
Most jött el az átalakulás ideje.
Készült belőle zsepitartó, kulcstartó és mobiltok. Új fajta mobiltok.
Az etsyt nézegetve tűnt fel, hogy szinte minden iPhone toknak van egy rekesze a fülhallgatónak. És soknak füle is van.
Nekem is kellett. De azonnal! :)
Nekem nem a füllhallgatónak, hanem... őőő.. izé... kutyakakazacsinak. :) Ugyanis legtöbbször egy szál kulccsal, telefonnal és a zacskókkal megyek le a kutyákkal és ha nincs zsebem (ha nincs kabátom, akkor általában nincs) nincs hová tenni ezeket. Ha a csuklómra tudom akasztani a telefont, aminek a tokjában van hely a zacskóknak és a karabínerére még a kulcskarika is felakazható, az maga lenne a kánaán.
Így hát terveztem, mértem, rajzoltam és varrtam.
Hogy eddig miért nem volt ilyenem, azt magam sem tudom. :) Persze a zsebben elfér egy bankkártya méretű kártya vagy némi pénz is, ha pl. a pékségig megyek csak táska nélkül.
Nemrégiben, mikor a gyerekeket a szemészetre vittem és az összes TAJ kártyát és lakcímkártyát, jogosítványt és miegyebet ki kellett pakolnom, hogy megtaláljam a megfelelő kártyát, eldöntöttem, hogy kell egy négy rekeszes (három gyekőc plussz én) tartó az igazolványoknak. Ez is elkészült most:
Íme a szett teljes létszámban:
Helló tavasz! :) Már vártalak.
